Rengeteget hallunk arról, hogy mit kell tennünk egészségünk megőrzése, a hosszútávú életkilátásaink, vagyis a jobb életminőségünk érdekében, ám a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy korántsem olyan egyszerű a történet. Az életmódváltás kifejezés az emberek túlnyomó többségében az optimális testsúly elérésével, így legtöbbször a fogyással egyenlő. Ennek a berögzült szemléletnek a megváltozásához feltétlenül szükséges néhány alapvető kérdést tisztázni. Először is azt, mi is valójában az életmód?

Az életmód olyan magatartások, tevékenységek összessége, amelyeket az adott körülmények között viszonylag szabadon választhatunk meg. Bár társadalmi és gazdasági tényezők is befolyásolják, mégis az életmódunk kialakításában az egyén szerepe a döntő tényező. Nem foghatunk mindent a körülményekre, a megszokásokra, a környezeti hatásokra!

A helyes életmód igazából egy egészség-magatartás, ami folyamatosan fenntartja a személyre szabott helyes táplálkozást, a rendszeres testmozgást és a kielégítő regenerációt. Ennek elérése pedig elszántságot, türelmet és kitartást igényel. Emellett az egészségünk megőrzése és fejlesztése megkívánja az új ismeretek befogadásának készségét, illetve azt, hogy képesek legyünk mi magunk felvállalni az életmódunk következményeit, felismerjük ezeknek az életminőségünkre gyakorolt hatásait, és így megtegyük azokat a szükséges lépéseket, amelyek elengedhetetlenek a változás érdekében.

Valóban a BMI alapján a magyar lakosság több mint fele esik az elhízott és a túlsúlyos kategóriába, így egyértelmű, hogy a testsúly csökkentése, az áhított  optimális testösszetétel elérése szerepel az elsődleges célok között. Ez ugyanis nem csupán esztétikai, hanem egészségügyi szempontból is létfontosságú. Ahhoz, hogy az életmódváltás alappillérei, a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a kielégítő regeneráció hatékony, a teljes folyamat pedig eredményre vezető legyen, mindenben segítenünk kell szervezetünk optimális működését. Biztosítanunk kell azokat a létfontosságú tápanyagokat, melyek segíteni fognak a cél elérésében anélkül, hogy az új típusú igénybevételnek nem kívánt következményei legyenek. Ezért a legfontosabb szervezetünk számára biztosítani azokat a vitaminokat, ásványi- és nyomelemeket, antioxidáns hatású és immunműködést segítő növényi kivonatokat, melyek az életmódváltás fizikai traumáját mérsékelni képesek. A rendszeres mozgás eredményessége, az alkalmazott diéta hatékonyságának fenntartása, az egészségi állapotunk javítása ezek nélkül szinte lehetetlen küldetésnek tűnik.

Az egészség nem csak a testi egészséget, hanem a belső egyensúlyt és a jó közérzetet is jelenti. Hosszú évek megfigyelései bebizonyították, hogy ennek elérésére számos tevékenység illetve azok összehangolása a legalkalmasabb. A terápiás életmódbeli változtatások köre meglepően széles, ide tartozik a rendszeres testmozgáson, a helyes táplálkozáson és a diétán kívül igény szerint a természetben töltött idő, a társas kapcsolatok ápolása, a stresszoldó kikapcsolódás, a relaxáció és a stresszkezelés, a spirituális nyitottság, valamint mások segítése is.
Komoly a kihívás előtt állunk, de van egy jó hírünk, a sikeres életmódváltás nem lehetetlen.

Hatóanyagok:

A-vitamin

A-vitamin (retinol) egy zsírban oldódó, hat szénatomos gyűrűt és kilenc szénatomos oldalláncot tartalmazó telítetlen alkohol. Provitaminjai közül legfontosabb a béta-karotin. Az A-vitaminnak fontos szerepe van a szemideghártya fényérzékeny anyagának, az ún. látóbíbornak (rodopszin) felépítésében, ezért az A-vitaminhiány korai tünete a szürkületben vagy gyengébb fényviszonyoknál fellépő látászavar.
Az A-vitamin egy közvetett antioxidáns, és az epidemiológiai bizonyítékok arra utalnak, hogy a karotinoidokkal egyetemben fontos étrendi tényező a szívbetegségek előfordulásának csökkentésében. Ellenőrzött kísérleti vizsgálatok továbbra is azt mutatják, hogy ezek a vegyületek hatékonyan megvédik a szív- és érrendszert, valamint enyhítik ezeknek a betegségek számos formáját. Az A-vitamin származékának, a retinol-palmitátnak alacsonyabb dózisainál megfigyelték az oxidatív károsodás következtében fellépő rákkockázat csökkenését.

B₁-Vitamin (tiamin)

A B₁-vitamin a B-vitaminok családjába tartozik, melyek közös jellemzője, hogy létfontosságú enzimek működéséhez szükségesek, melyek a sejtek anyagcseréjében vesznek részt.
A B₁-vitamin vízoldékony, vagyis a szervezet nem tudja nagy mennyiségben elraktározni, pótlására emiatt folyamatosan szükség van. A B1-vitamin szénhidrátok energiává alakításában résztvevő enzimekhez szükséges, a kolinnal és pantoténsavval együtt megkönnyítheti az emésztési folyamatokat, növeli a savtermelést. Hiánya esetén először étvágytalanság majd a gyomor és bélmozgás lassulása figyelhető meg, valamint neurológiai rendellenességekhez és pangásos szívelégtelenséghez vezethet. Többek között gátolja a toxikus hatású fehérjék képződését, ezért előnyös hatású a diabéteszes neuropátia oki kezelésében is.  Amennyiben károsodnak az idegek, nem lesz megfelelő az agy, az izmok, a bőr, a zsigerek és az erek közötti kommunikáció, ami fájdalomhoz, de akár érzéketlenséghez is vezethet. Ezért fontos az idegrendszerre előnyösen ható B-vitaminok pótlása.

B₂-vitamin (riboflavin)

A riboflavin (RF) a B-vitamin család vízben oldódó tagja. Úgy tűnik, hogy az elegendő bevitel védő hatást fejt ki különféle egészségügyi állapotok, például szepszis, ischaemia stb. esetében, miközben hozzájárul a rák bizonyos formái kockázatának csökkentéséhez is. A B2-vitamin antioxidáns, öregedésgátló, gyulladásgátló és rákellenes biológiai hatásait széles körben tanulmányozták, és azt is megállapították, hogy a gyógyszeres kezelések során csökkentheti a gyógyszerek toxikus hatásait is. A vizsgálatok eredményei megerősítik a B2-vitamin antioxidáns természetét, és megállapították, hogy ez a vitamin önállóan vagy a glutation redox ciklus összetevőjeként képes megvédeni a szervezetet az oxidatív stressztől, különösen a lipidperoxidációtól és a reperfúziós oxidatív károsodástól.

B₃-Vitamin (niacin)

A B3-vitamin (niacin, nikotinsav, nikotinsavamid) egy vízoldékony vitamin. A niacin egy gyűjtőfogalom, mely magába foglal két vegyületet, a nikotinsavat és a biológiailag hatékony formát, a nikotinsavamidot. A gyomor-bélrendszerből jól felszívódik, a felesleges mennyiség a veséken keresztül kiürül. Az egészséges felnőttek niacinszükséglete minimum 8 mg naponta, rendszeres B3-vitamin-fogyasztás kedvezően befolyásolja az eltérő vérzsír értékeket. Elengedhetetlen az ideg-, a keringési- és az emésztőrendszer megfelelő működéséhez. Olyan enzimeket aktivál, amelyek a szénhidrátok, zsírok és fehérjék anyagcseréjéhez szükségesek. Fontos szerepet játszik a méregtelenítésben, a koleszterin és a nemi hormonok képződésében. Egészségesebb bőrt kölcsönöz. Mérsékli, illetve megakadályozza a migrénes fejfájást, csökkenti a magas vérnyomást és fokozza a vérkeringést.

B₅-Vitamin (pantoténsav)

A pantoténsav (pantenol, B5-vitamin) egy vízoldékony, hővel szemben érzékeny vitamin, mely szervezetünk minden sejtjében megtalálható. Felszívódása a bélből történik, és a vizelettel távozik. A bélbaktériumok is termelik ezt a vitamint, de ennek a hasznosulására még nincsenek egyértelmű eredmények. Szerepe sokoldalú, egy kulcsfontosságú enzim alkotórésze a szénhidrátok és zsírok energiává történő alakításában. Hozzájárul a megfelelő növekedéshez, az idegrendszer egészséges működéséhez, véd a kimerültség ellen, elősegíti a sebgyógyulást. Ellenanyagok termelődésén keresztül segít leküzdeni a fertőzéseket. Fontos a mellékvesék normális működésében.

B₆-vitamin

A B6-vitamin elnevezés alatt tulajdonképpen három egymáshoz hasonló vegyületet értünk: a piridoxint, a piridoxált és a piridoxamint. Ez a vízben oldódó vitamin fontos együttműködő enzimek, úgynevezett koenzimek kiindulási anyaga, amelyek kulcsszerepet játszanak a fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyagcserében. A B₆-vitamin szorosan kapcsolódik az idegrendszer, az immunrendszer és az endokrin rendszer működéséhez, részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban, hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, a fáradtság csökkentéséhez, az egészséges pszichológiai működés fenntartásához, valamint az idegrendszer normál működéséhez.

B₇-vitamin (Biotin vagy korábban H-vitamin)

A biotin egy vízoldékony, kéntartalmú vitamin, amely a B-vitamin-komplex család tagja. Nélkülözhetetlen a normális anyagcseréhez, a bőr egészséges állapotának fenntartásához, szerepe lehet a kopaszodás és az őszülés lassításában, enyhítheti az izomfájdalmakat, csökkentheti a bőr és hajproblémákat. Számos bizonyíték van arra, hogy a biotin farmakológiai koncentrációja befolyásolja a glükóz- és lipidanyagcserét, a magas vérnyomást, a szaporodást, a fejlődést és az immunitást. Hiánya bőrgyulladást és immunológiai rendellenességeket vált ki. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a biotinhiány a genom instabilitását okozza, így alapvető fontosságú a DNS-károsodások megelőzésében is.

B₁₂-Vitamin

A B12-vitamin egyedülálló az összes vitamin között, egy olyan összetett szerves molekula, amelyben egy esszenciális nyomelem, a kobalt helyezkedik el a molekula központi helyén. A B12-vitamin egy vízben oldódó, színtelen és szagtalan vitamin, amely nélkülözhetetlen a szervezet számára, mivel csupán egyes baktériumok szintetizálják, állatokban és növényekben nem szintetizálódik. A DNS- és RNS-szintézis során társenzimként működik, így szerepe van a fehérje- és nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréjében, a vörösvérsejt normális képzésében.
A B12-vitamin-hiány gyakori állapot, amely nem specifikus klinikai tünetekkel, de súlyos esetekben neurológiai vagy hematológiai rendellenességekkel is járhat. Bár klasszikusan a vészes vérszegénység okozta állapot ma már az esetek kisebb részéért felelős csak. A B12-vitamin-hiány leggyakrabban az élelmiszerhez kötött kobalamin felszívódási zavara miatt fordul elő. 

Folsav (B₉-vitamin)

A folsav a vízoldékony vitaminok a B-vitaminok családjába tartozik. Ez is magyarázza, hogy szervezetünk miért nem képes nagy mennyiségben sokáig elraktározni. A feleslegben bevitt folsav döntő hányada a vizelettel távozik. A folsav számos, igen fontos kémiai és biológiai folyamatban játszik elengedhetetlen szerepet, hiányában akár igen súlyos állapotok is kialakulhatnak. A hiperhomociszteinemia és a rosszindulatú daganatok kialakulásának lehetősége hiányának hosszú távú következménye. Részt vesz a vérképzésben, az aminosav- és nukleinsav-anyagcserében, továbbá a folsav alapvető fontosságú a növekedéshez, különösen az embrionális és magzati szakaszban. A folsav előnyös az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél.  A folsavpótlás többek között antioxidáns mechanizmusok indukálásával javíthatja a kognitív funkciókat, és segítheti a memória és a gondolkodási képességek hanyatlásának mérséklését. A folsavhiány egyik leggyakoribb oka az elégtelen bevitel, melyet rendszerint a hiányos táplálkozás, vagy az ételek rendszeres túlfőzése okozhat.

C-vitamin

A C-vitamin legalább nyolc fontos enzimrendszer alkotóeleme az anyagcsere folyamatokban.  Megfelelően magas mennyiségben az aszkorbinsav megelőzheti a vírusos megbetegedést, és nagyban meggyorsíthatja a felgyógyulást az akut vírusos fertőzésből. Az aszkorbinsav antioxidáns tulajdonsága redukáló környezetet hoz létre a vérkeringésben és a szövetekben, ezzel serkentve a szervezet gyulladásra adott oxidatív stresszállapotát, mely így száll harcba a stresszállapotokban felszaporodó mikrobákkal és vírusokkal.
Kimutatták, hogy az aszkorbinsav olyan különleges vírusgátló hatással is rendelkezik, melynek során hatástalanítja a vírusok RNS-ét vagy DNS-ét. Ezen kívül a C-vitamin javíthatja a rákos betegek életminőségét és a tünetek súlyosságát, valamint javíthatja az életminőséget, a fizikai funkciókat és csökkentheti a kemoterápiával kapcsolatos toxicitásokat.

D₃-vitamin:

A D-vitamin hiány gyakori a csekély napon töltött idő miatt, valamint azért, mert a D-vitamin nagyon kevés élelmiszerforrásban van jelen. A hiány szorosan összefügg számos betegség fokozott kockázatával, amelyek közül többről bebizonyították, hogy drámai mértékben javult a bőr megfelelő UV-B-expozíciójával, vagy D-vitamin-pótlással. Ezek a betegségek közé tartozik az asztma, a pikkelysömör és a reuma. ízületi gyulladás, angolkór és tuberkulózis.  Emellett a D-vitamin hatékonyan képes megelőzni nem csak az influenzát, de más légúti fertőzéseket is. A vírus eredetű légúti fertőzésekben az emberek azért betegednek meg súlyosan, illetve haltak meg, mert nagyon sok embernél tüdőgyulladás alakult ki szövődményként, és ezt úgynevezett cytokin vihar kísérte, azaz az immunrendszer rendkívül erős gyulladásos választ produkált a vírus és bakteriális fertőzésre.
A D-vitamin egyik hatása, hogy csökkenti a falósejtek gyulladáskeltő cytokin kibocsátását.  A magasabb D-vitaminszint véd a koronavírussal szemben, de mindenképp enyhévé teszi a betegség lefolyását. A D-vitamin fontos a felső légúti fertőzések kockázatának csökkentésében, és szerepet játszik a tüdőhám egészségében.
A D-vitamin, mint immunműködést szabályozó hormon, fontos szerepet tölt be az autoimmun betegségek megelőzésében és kezelésében. A D3-vitamin hosszú távú kiegészítése 5000-50 000 NE/nap dózisban biztonságosnak tűnik.

E-vitamin (tokoferol)

Az E-vitamin fontos természetes antioxidáns, leggyakoribb és biológiailag aktív formája az alfa-tokoferol, mely béta-karotinnal kombinálva a lipidperoxidáció szignifikánsan nagyobb gátlását eredményezi, mint külön-külön. Vagyis a béta-karotin szinergikusan hathat a sejtmembránokban az alfa-tokoferollal, mint hatékony gyökfogó antioxidáns. 
A lipofil E-vitamin (tokoferolok, tokotrienolok) biztonságos táplálkozási antioxidánsnak tekinthető. Számos sejtfolyamatot befolyásol enzimekkel, szerkezeti fehérjékkel, lipidekkel és transzkripciós faktorokkal való kölcsönhatásával. A tokoferoloknak a szisztémás oxidatív stresszt csökkentő képessége az E-vitamin-pótlás lehetséges előnyeire utal 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél, izomerjei védelmet nyújthatnak az érelmeszesedés ellen. Különböző modellekben kimutatták, hogy a magas vércukorszint következtében kialakuló retina érhálózatát érintő károsodás is megelőzhető E vitamin (alfa-tokoferol) alkalmazásával.

K₁-vitamin

A K-vitamin a szervezet optimális működéséhez szükséges bioaktív vegyület, a véralvadás egyik fontos szabályozó tényezője, ám jótékony hatásai közé tartozik az is, hogy elősegíti a máj méregtelenítő funkcióját, egyes kutatások szerint pedig a csontok felépítéséhez is szükséges. Ha a testünk valamilyen sérülés miatt vérezni kezd, az érpályában lévő egyes véralvadási faktorok aktiválódnak és ezután egymást is aktiválva létrejön egy öngerjesztő folyamat, melynek a vége az, hogy elzáródik a vérző nyílás. Ebben a folyamatban több alvadási faktor keletkezéséhez K-vitaminra van szükség. Ennek hiányában ugyanis olyan alvadási faktorok jönnek létre, melyek nem tudnak a folyamat során aktiválódni, és így nem tudnak részt venni az alvadásban, következésképp a vérzés ideje megnyúlik, vagy vérzékenység keletkezik. A K-vitamin különféle izoformákban lehet jelen, amelyek három fő szerkezettel különböztethetők meg, nevezetesen a filokinonnal (K1), a menakinonokkal (K2), és a menadionnal (K3). A K₁ és K₂ szerkezetének különbsége az eltérő felszívódási sebességben, szöveti eloszlásban és biológiai hozzáférhetőségben mutatkozik meg.
A K₁-vitaminról kimutatták, hogy rákellenes potenciállal rendelkezik, főleg a májráksejtekben. A daganatgátló mechanizmusokon (sejtciklus leállása és apoptózis indukálása) túlmenően feltételezhető, hogy a K₁-vitamin szabályozza a sejtnövekedést befolyásoló molekulákat.

K₂-vitamin

Az MK-7 (menakinon vagy K2-vitamin) növeli a csont ásványianyag-sűrűségét, és elősegíti a csont minőségét és szilárdságát. A kollagéntermelést, és így a csontminőséget is jótékonyan befolyásolhatja. K2-vitamin a csontokból származó oszteokalcinhoz és az érfalakban termelődő matrix Gla fehérjéhez is kötődik. Előbbi feladata a kalcium csontokba építése, utóbbi viszont meggátolja a kalcium érfalba és lágyszövetekbe való lerakódását. Az is bizonyított, hogy a K2-vitamin tartós szedése visszafordítja a már kialakult lágyszöveti meszesedést is. Tehát a K2-vitamin elengedhetetlen ahhoz, hogy a kalciumanyagcsere megfelelően szabályozott legyen, a kalcium oda épüljön be, ahol szükség van rá. Ezenkívül az MK-7 formájában lévő K2-vitamin bioaktív vegyületnek bizonyult a csontritkulás, az érelmeszesedés, a rák és a gyulladásos betegségek szabályozásában, a negatív mellékhatások vagy a túladagolás kockázata nélkül.

Koenzim-Q10

A koenzim-Q10 molekulát, más néven ubiquinont 1957-ben fedezték fel. A kutatások egyre újabb és újabb jótékony hatásokat tulajdonítanak neki. A Q10 a szívizom mitokondriumainak működését serkenti, így több ATP (adenozin trifoszfát) áll rendelkezésre, ami a szervezet univerzális "energiamolekulája". Ezáltal a szív jobban tud teljesíteni. Az elmúlt harminc évben a felgyűlt bizonyítékok szerint a Q10 az egyik legalapvetőbb tápanyag az egészséges szív számára.
Ezzel párhuzamosan a szabad gyökök káros hatásának, illetve az ellenük való védekezés fontosságának felismerése vezetett el a koenzim-Q10 molekula előtérbe kerüléséhez. Az ubikinon (koenzim-Q10) redukált formájában (ubiquinol) antioxidánsként hat, megakadályozva a lipidperoxidáció beindulását és/vagy továbbterjedését a biológiai membránokban, így  fontos szerepet játszik a sejtes védekezésben az oxidatív károsodásokkal szemben.
Kevéssé ismert, de a Q10 vérszintje 35 éves kortól folyamatosan csökken. Ennek részben az az oka, hogy romlik a Q10 szintéziséhez szükséges anyagok felszívódása, így csökken a májban történő szintézise, továbbá az öregedő szervezetben a növekvő oxidatív folyamatok révén növekszik is a Q10 felhasználása. Ez azt jelenti, hogy önmagában az életkor előrehaladása miatt szükségessé válik a Q10 pótlása.

EPA, DHA

Az oxidatív stressz és a gyulladás fontos szerepet játszik a krónikus, nem fertőző betegségek kockázatában. A többszörösen telítetlen zsírsavak szabályozhatják az antioxidáns jelátviteli útvonalat és modulálják a gyulladásos folyamatokat. Ezenkívül befolyásolják a máj lipidanyagcseréjét és más szervek fiziológiai válaszait, beleértve a szívet is.
Számos tanulmány kimutatta, hogy az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) magasabb bevitele a fokozott gyulladással jellemezhető krónikus betegségek, köztük a szív- és érrendszeri betegségek alacsonyabb előfordulási gyakoriságával jár. Ennek oka az EPA és a DHA többszörös molekuláris és sejtszintű hatása.
Széles körben ismert, hogy az omega-3 zsírsavak hatékonyan javítják a szívműködést, a depressziót, a kognitív funkciókat, valamint csökkentik a vérnyomást. Az omega-3 zsírsavak és az edzésteljesítmény közötti összefüggésben korábbi tanulmányok az állóképesség javulását, az antioxidáns és gyulladáscsökkentő reakciókat, valamint a késleltetett izomfájdalom elleni hatékonyságot jósolták.

Béta-karotin, lutein

A béta-karotin az A-vitamin provitaminja, vagyis ez az anyag az, amiből a szervezet a májban A-vitamint képes előállítani. Számos epidemiológiai tanulmány kimutatta, hogy összefüggés van a karotinoidokban gazdag étrend és a rák számos formájának csökkent előfordulása között. A béta-karotin ugyanis stimulálja az immunsejtek működését, így fokozhatja a sejt által közvetített immunválaszt, különösen idősebbeknél. A béta-karotin antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik in vitro és állatmodellekben. A karotinoidok keverékei fokozhatják a szabad gyökök elleni aktivitást.
Az étrendi karotinoidok egészségügyi előnyökkel járnak a betegségek, különösen bizonyos rákos megbetegedések és szembetegségek kockázatának csökkentésében.  A legtöbbet tanulmányozott karotinoidok a béta-karotin és a lutein. A karotinoidok jótékony hatásait részben antioxidáns szerepüknek köszönhetik, ezen túlmenően a lutein védelmet nyújthat szembetegségek esetén, mivel elnyelik a szembe jutó káros kék fényt. Számos alap- és klinikai tanulmány számolt be a lutein antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságairól a szemben, ami arra utal, hogy jótékony hatással van a szembetegségek védelmére és enyhítésére, mint például az időskori makuladegeneráció, a diabéteszes retinopátia, a koraszülöttek retinopátiája, a rövidlátás és a szürkehályog. A legfontosabb, hogy a luteint az általánosan biztonságosnak (GRAS) minősített kategóriába sorolják, ami minimális mellékhatást okoz hosszú távú fogyasztás esetén.

Szilimarin

A szilimarin a Silybum marianum növényből kivont flavonoid komplex. Különböző mechanizmusok révén erős antioxidánsként és szabadgyökfogóként működik, és az antioxidáns hatások mellett az immunmoduláló funkciók széles spektrumával rendelkezik. A rákos sejtekben gátolja a sejtproliferációt és apoptózist indukál, miközben antiangiogén tulajdonságokkal is rendelkezik".

Kurkumin

A kurkumin egy természetes gyulladáscsökkentő vegyület, amely hatását oly módon fejti ki, hogy képes indukálni egy erős gyulladáscsökkentő és immunszuppresszív citokin (az IL-10)  expresszióját és termelését, és fokozza annak hatását számos szövetre.
A gyulladáscsökkentő hatás egy másik tényezője, hogy a kurkumin gátolja az omega-6 zsírsavakból képződő gyulladáskeltő prosztaglandinok, leukotriének és a vérrög képződést okozó tromboxán termelődését is.
Az elmúlt két évtizedben azt is kimutatták, hogy egy erős immunmoduláló szer, amely képes modulálni a T-sejtek, B-sejtek, makrofágok, neutrofilek, természetes gyilkos sejtek (NK) és dendritikus sejtek aktiválódását.

Szelén

A szelén számos enzim nélkülözhetetlen alkotóeleme, amelyek közül néhánynak antioxidáns funkciója van. Az elem hiánya az állatokban hajlamossá teszi őket bizonyos típusú oxidatív stressz által okozott sérülésekre. A szelén kulcstápanyagnak tűnik bizonyos vírusfertőzések leküzdésében, és egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a magasabb szelénbevitel csökkenti a rák kockázatát.
A szelén (Se) mint fontos nyomelem nélkülözhetetlen a pajzsmirigy működéséhez, valamint a pajzsmirigyhormonok bioszintéziséhez és anyagcseréjéhez.

Mangán

A mangán (Mn) lényeges elem, amely számos biológiai folyamatban részt vesz. A mangán számos enzim kofaktoraként szolgál, mint például a glutamin-szintetáz és az oxidoreduktázok, amelyek fontos szerepet játszanak a szervezetek oxidatív stresszel szembeni védelmében. A mangán elengedhetetlen ahhoz, hogy a daganatos sejteket a veleszületett immunrendszerünk érzékelni tudja, ezért megfelelő koncentrációban fokozni képes a daganatok elleni adaptív immunválaszokat. Így kritikus szerepet játszik a tumorellenes immunválaszokban, és javítja a klinikai immunterápia hatékonyságát.

Magnézium (magnézium-citrát)

A magnézium az emberi szervezet negyedik legyakoribb ásványa a magnézium, kulcsfontosságú a szervezet megfelelő működéséhez, és több mint 300 anyagcsere folyamatban vesz részt. Az idegrendszer, a szív, illetve a szív- és érrendszer, az izmok, a vese megfelelő működéséhez létfontosságú ásványi anyag, amely a test energiatermelésének fontos közreműködője, de hozzájárul az immunrendszer épségéhez, a csontváz és a fogak felépítéséhez is. 
Egy különösen fontos ásványi anyag, amihez elegendő mennyiségben táplálkozással jutni nehéz. A stressz, sport, magas fitinsav-tartalmú ételek (magvak, teljeskiörlésű gabonák, korpák stb.) és a kávé– vagy teafogyasztás is fokozhatja a magnézium kiürülését. Mindezek miatt a magnéziumhiány általános. Pótlása szinte mindenki számára fontos.
A sejtek elsődleges energiaforrását jelentő adenozin-trifoszfát (ATP) nevű vegyület a magnéziumhoz kötve tudja kifejteni biológiai hatásait: az, amit ATP-nek nevezünk valójában gyakran magnézium-ATP-komplex. 
Ha a D-vitamin valamelyik katalizátorát a legfontosabbnak nevezhetnénk, az biztosan a magnézium lenne. A D-vitaminnal kapcsolatos összes enzimfolyamat (pl. a D-vitamin aktiválása) magnéziumot igényel. A mérések igazolták, hogy azonos mennyiségű D-vitaminpótlás esetén ha magnéziumot is kaptak a vizsgálati személyek, akkor magasabb D-vitaminszint alakult ki.
A magnézium szervetlen formái, mint a –szulfát, –oxid, –karbonát, –hiroxid alig hasznosulnak, viszont a leginkább hajlamosaknál képesek laza székletet vagy hasmenést okozni, és lekötik a gyomorsavat. Az egyik legjobban felszívódó készítmény a magnézium citrát, amelyből éhgyomorra és evés közben bevéve is azonos hatékonysággal oldódik ki és szívódik fel a magnézium. 

Vas

A vas szervezetünk egészséges működéséhez létfontosságú, az életműködéseinkhez esszenciális mikro- vagy nyomelem. Vas nélkül az oxigén nem lenne képes eljutni a sejtekhez, vagyis a vas kellő mennyiségű jelenléte a szervezet életképességéhez elengedhetetlenül szükséges. A felnőtt szervezet átlagosan 4-5 gramm vasat tartalmaz, melynek túlnyomó része fehérjékhez kötődik, legnagyobb része a hemoglobinban és a mioglobinban található. A vörösvértestekben található hemoglobin az oxigén- és széndioxid-szállítást biztosító óriásmolekula, melynek egyik fő alkotóeleme a vas.
A vashiánynak azt az állapotot nevezzük, amikor a szervezetben kevesebb vas áll rendelkezésre, mint amennyire szükség lenne. Ennek hátterében leggyakrabban az elégtelen vasbevitel, a csökkent felszívódás, vagy a fokozott vasvesztés állhat. Az emberek túlnyomó többsége hatékonyan reagál a jól tolerálható, szájon át alkalmazott vaskészítményekre. A C-vitamin (aszkorbinsav) redukáló és kelátképző tulajdonságaival a vas felszívódásának leghatékonyabb fokozója. A vasat és cinket együttesen biztosító étrend-kiegészítő programok hatékony módot jelentenek mindkét mikrotápanyag biztosítására.

Cink

A cink egy alapvető nyomelem, egy létfontosságú ásványi anyag, amelyet a szervezet számtalan módon felhasznál. Kis mennyiségben szükséges az egészség támogatásához, a növekedéshez és az ízérzékeléshez.  Szükséges az egészséges immunrendszer működéséhez, a sebgyógyuláshoz, a véralvadáshoz, a pajzsmirigy működéséhez. Kulcsszerepet játszik a látás fenntartásában  és jó hatással lehet a vírusok ellen is. Számos sejtszintű folyamatban van szerepe, közel 100 enzim működéséhez nélkülözhetetlen, de szerepet játszik a fehérje képzésben. Szerepe a sejtosztódás során kiemelten fontos. Védelmet nyújt a szabad gyökök és a gyulladások káros hatásaival szemben. Szükséges a vírusok, baktériumok és fertőzések ellen harcoló fehérvérsejtek termeléséhez is. A cink  stimulál bizonyos immunsejteket és csökkenti az oxidatív stresszt. Ezenkívül a cink fokozza az antioxidáns fehérjék és enzimek, például a glutation és a kataláz aktiválását. A cink jelentősen csökkenti a fertőzések kockázatát, és elősegíti az immunválaszt idősebb embereknél.

Réz

Az emberi szervezetben a réz egy létfontosságú nyomelem, amely 100-200 mg mennyiségben található meg szervezetünkben, így a vas és a cink után a harmadik leggyakrabban előforduló fém. A réz fele az izomzatban van jelen, nagyobb mennyiségek találhatók a májban, az agyban, a szívben és vesékben, valamint a csontrendszerben. A réz számos enzim alkotórésze, amelyek katalizátorként vesznek részt különböző redox-reakciókban. Továbbá fontos szerepet játszik a kötőszövet képződésében és a csontnövekedésben, mivel a kollagén és az elasztán képzésében vesz részt. A réz funkciója szorosan összefügg a vaséval, mivel mindkét elem szükséges a légzéshez. A kielégítő rézellátásból a bőr és a haj is profitál. A réz azon kívül, hogy támogatja az immunrendszert, még gyulladásgátló hatással is rendelkezik, amennyiben véd a szabad gyökök károsító hatásaitól. Az étrendi rézkiegészítés hatékonyan csökkentheti a szérum koleszterintartalmát, és javíthatja az immun- és antioxidáns funkciókat.

Króm

A króm (Cr) alapvető tápanyag, amely széles körben elterjedt az emberi táplálkozásban. A Cr fő táplálékforrásai a hús, a diófélék, a gabonafélék, a melasz és a sörélesztő. Hatásmechanizmusa összefüggésbe hozható az inzulin aktivitásának növekedésével. A Cr az étvágy elnyomásával és az emberi termogenezis serkentésével, az agy inzulinérzékeny glükoreceptorainak szenzibilizációja révén is hozzájárulhat a fogyáshoz, így növelve az energiafelhasználást.
Egy közelmúltban végzett metaanalízis az orális Cr-kiegészítés hatékonyságát értékelte az 1996 és 2017 között publikált randomizált, kontrollált vizsgálatokból. A króm pótlás jelentős, általános, placebo-kontrollált súlyveszteséggel jár túlsúlyos és elhízott egyéneknél a BMI és a testzsír százalék tekintetében.

Kálium-jodid

A jódhiányos rendellenességek közel 2 milliárd embert érintenek világszerte, és számos országban komoly közegészségügyi problémát jelentenek. Magyarországon az ivóvizek nem tartalmaznak elegendő jódot, így a jódpótlásról gondoskodni kell. A kálium-jodid befolyásolhatja a pajzsmirigyhormonok szintézisét, ami elengedhetetlen a szív- és érrendszer működéséhez. Jódhiány esetén elhízás illetve pajzsmirigy alulműködés léphet fel. Az érthetetlen elhízások hátterében gyakorta jódhiány által kiváltott pajzsmirigy-alulműködés áll.

Csipkebogyó termés

A csipkebogyót régóta használják vesekő, gyomor-bélrendszeri betegségek, magas vérnyomás és légúti problémák, például hörghurut, köhögés és megfázás kezelésére. Eddig 129 kémiai vegyületet izoláltak és azonosítottak a csipkebogyóból. Főbb aktív összetevői a flavonoidok, tanninok, antocianinok. Tudományos vizsgálatok számos farmakológiai hatásról számolnak be, többek között az antioxidáns, gyulladáscsökkentő, elhízás elleni, rákellenes, májvédő, nefroprotektív, kardioprotektív, öregedésgátló, H. pylori elleni, neuroprotektív és antinociceptív hatásokról.

Green Coffee

A zöld teához hasonlóan a zöld kávé kivonata is erős antioxidáns tulajdonságú a polifenolok családjában. ​A zöld kávé magas koncentrációban tartalmaz klorogénsavat, melynek az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásait több kísérletben is bizonyították:
Jótékonyan befolyásolja a szénhidrát és zsír anyagcserét a sejtekben. Ismeretes, hogy a zöld kávébab kivonatban (GCE) található klorogénsavak (CGA) csökkentik a vérnyomást. És mivel káros mellékhatása nincs, így biztonságosan alkalmazható enyhén vagy közepesen magas vérnyomásúak esetén is. 
Az ACS (American Chemical Society) 245. nemzetközi találkozóján bemutatták, hogy jelentős epidemiológiai és egyéb bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a zöld kávé csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. A zöld kávébabban található klorogénsavak jótékony hatásairól úgy tartják, hogy stabilizálja a vércukorszintet és növeli az inzulinérzékenységet. Miközben figyelemreméltóan csökkenti a gyulladást és a zsírfelhalmozódást, ami segít javítani a vércukorszintet és csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is, ami több okból is előnyös, hiszen a magas vércukorszint növeli a szívroham, a stroke illetve egyéb egészségügyi problémák kockázatát.
 A zöld kávé kivonat bizonyítottan segít a fogyásban is. Több kísérlettel bizonyították viszonylag rövid időn belül megmutatkozó testsúlycsökkentő hatását. Hatásmechanizmusát tekintve több elmélet is létezik. Egyrészt, hogy fő aktív hatóanyaga, a klorogénsav csökkenti a szénhidrátok gyomor-bél traktusból történő felszívódását, ezzel mérsékli a vércukor- és inzulin kiugrásokat. Másfelől állatkísérletek arra is utalnak, hogy a klorogénsav csökkentheti a testsúlyt, a bevitt zsírok felszívódását, a májban tárolt zsír mennyiségét és javíthatja a zsírégető adinopektin hormon működését.

Útifűmaghéj (Psyllium)

A psyllium egy vízben oldódó oldható, nyákképző rost, amely az útifű (Plantago ovata) maghéjából származik. Nyugat- és Dél-Ázsiában őshonos növény, természetes rostforrás, amely javítja az emésztőrendszer működését, segít eltávolítani a méreganyagokat a testből és szabályozza a vércukorszintet. Képes feloldódni vízben viszkózus gélt képezve, amely csökkenti az étvágyat azáltal, hogy telíti a gyomrot, és gátolja a szénhidrátok, a lipidek és az epesavak felszívódását. A psyllium-kiegészítés a mikrobiom összetételének jelentős pozitív változásaival járt együtt, emellett a psyllium hatékonynak tűnik az össz- és az LDL-koleszterin 4-8%-os, illetve 6-13%-os csökkentésében is.

Felhasználási javaslat: Fogyasszon egy adagot  az első étkezés kíséretében bő folyadékkal. Sportolók edzésnapokon fogyaszthatnak egy adagot (1 kapszula) az első étkezés, és egyet az utolsó étkezés kíséretében bőséges folyadékkal.

Figyelmeztetés:

• A termék nem helyettesíti a kiegyensúlyozott étrendet és az egészséges életmódot!
• Az ajánlott napi fogyasztási mennyiséget ne lépje túl!
• Kisgyermekek elől elzárva tárolandó! 

Tárolási feltételek: Zárt dobozban, 5°C és 30°C közötti hőmérsékleten, közvetlen hőtől, napfénytől és nedvességtől védett helyen tárolandó. 

A termék leírásában egyes hatóanyagokról olvasható információk nem az adott termék konkrét tulajdonságait írják le, hanem jellemzően az összetevőkkel kapcsolatos tudományos publikáción alapulnak.