Bizonyított tény, hogy a feldolgozott, szervezetünket túlterhelő táplálékok, illetve a táplálkozásfiziológiai irányelvek figyelmen kívül hagyása miatt ötven év alatt akár 18 kilogramm salakanyag is felhalmozódhat a szervezetünkben.
Modern társadalmunkban a legtöbb ember túlságosan sokat eszik.
A mondás szerint amit megeszünk, annak csak egyharmadából élünk mi, a másik kétharmadból az orvosok élnek. Jelenlegi étkezési szokásaink oda vezettek, hogy az elmúlt évtizedekben drámaian megnőtt a civilizációs betegségekben szenvedők száma.
Életünk során hihetetlen mennyiségű ételt eszünk meg. Mire elérjük 65. évünket, az ily módon elfogyasztott ételek és italok nem kevesebb mint 50 tonnát tesznek ki. Ennek az elképzelhetetlen mennyiségnek manapság nem kis részét olyan mesterséges adalékok alkotják, mint a tartósító-, stabilizáló-, színezőanyagok, mesterséges aromák. Másfelől kortársaink többsége túlságosan sokat fogyaszt zsírból, cukorból és fehérjéből. Amit emésztőrendszerünk nem képes belőlük elégetni, az mérgek és salakanyagok formájában halmozódik fel a szövetekben és sejtekben. Ezektől csak böjt segítségével szabadulhatunk.
Az emésztőrendszeri problémák megoldása
Az emésztőrendszeri betegségek megelőzésében fontos szerepet kap a bélmikrobiom, vagyis a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok összessége, ami olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk. Minden emberé különböző, emellett a bélrendszerünk különböző szakaszainak is eltérő a mikroorganizmus összetétele. Beleink egészségét a megfelelő, oldható és fermentálható rostokban gazdag tápanyagbevitel mellett, kellő mennyiségű alvással és rendszeres mozgással is javíthatjuk, valamint az is segíthet ebben, ha időnként csökkentjük a kalóriabevitelt, időszakosan hosszútávon vagy átmenetileg böjtölünk.
A megfelelő mennyiségű és minőségű, nyers vagy kíméletesen párolt zöldség és gyümölcs fogyasztása, a rostbevitel, valamint folyadékfogyasztás - főként tiszta víz -javíthatja a bélnyálkahártya állapotát (integritását), a bélmikrobiom összetételét és sokszínűségét (diverzitását). Mindezek mellett gyorsíthatják a bél tranzitidejét, vagyis azt az időszakot, amíg a táplálék a bélrendszerben tartózkodik. Mindezek a tényezők együttesen csökkenthetik a daganatos betegségek, köztük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
A böjt egyidős az emberiséggel és évszázadokon át a legfőbb gyógyító módszernek számított.
A Bibliában nem kevesebb mint 74 utalás található erre a témára. Mózes például hosszú böjttel készült fel arra, hogy felmenjen a Sínai-hegyre, és átvegye a kőtáblába vésett parancsolatokat. Jézus is 40 nap böjttel készült küldetésére a sivatagban. Az iszlám vallás megalapítója, Mohamed (570-632) ugyancsak hosszas böjtölés után látta meg a Koránt. Ebből alakult ki ramadán időszaka, ami annyit tesz, nyugalomban lenni. A Buddha, azaz Sziddhárta Gautama (i. e. 550-480), aki 29 évesen hagyta el otthonát, böjtöléssel jutott el a megvilágosodáshoz.
A természetes gyógyászat történetében a böjt központi szerepet játszó módszer volt. Hippokratész, a görög orvos (i. e. 460-375) azt tanította, hogy „Aki több táplálékot vesz magához, mint amennyire az életerejéhez szüksége van, az megbetegszik. Itt csak az segít, ha kevesebbet eszik, ha valóban újra egészséges akar lenni.”
„A belső orvos működésének serkentéséhez a legkényelmesebb és leghatásosabb módszer, ha elhagyunk minden táplálékot. Hasonlóképpen a test megtisztításának és az ezzel járó éberségnek is csodálatos a gyógyító ereje.” - írta a böjtről Galénusz (130-199), a görög származású római orvos, aki Marcus Aurelius császár személyi orvosa volt, és javaslatai a mai napig megfontolásra érdemesek.
Az egészséges táplálkozás jó kiegészítője lehet a böjt. A böjtölés élettani hátterére – vagyis az úgynevezett autofágia mechanizmusára – az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá még inkább. Ez a görög szó az önemésztést jelenti, vagyis amikor a sejtjeink a már nem jól működő sejtalkotórészeket lebontják, és ezeket újra felhasználják, vagy energiát termelnek belőle.
Számos böjttípus ismert, de manapság az egyik leggyakoribb és talán a hétköznapokban legkönnyebben kivitelezhető az úgynevezett 16/8-as időszakos böjt.
A böjtöt valóban kímélő és regeneráló kúrának tekinthetjük. Ha egy bizonyos időre lemondunk a táplálékról, magasabb fordulatszámra kapcsol immunrendszerünk. A kórokozók szaporodása fékeződik, az elöregedett sejtek nagyobb mennyiségben bomlanak le, a sejtképződés fokozódik, az ízületekben, vérerekben, izmokban, kötő- és zsírszövetben kialakult lerakódások feloldódnak és kiválasztódnak.
Forrás: tgymagazin.hu
